A Küzdők Panoptikuma : női változat "A HŐSNŐ"(Stuart Wilde)

-->

Az ő játékának ez a mottója: "Fogadjatok el, mert nagyszerű vagyok. Tekintsetek istennőnek, mert vagyok olyan erős - ha nem még erősebb -, mint bármelyik férfi." A játékhoz férfias ruhákba öltözik, vad sportkocsival jár, rémületesen agresszív tud lenni (ezzel ellensúlyozva önbizalomhiányát), és akárcsak férfipárja, ő is a legmagasabb sebességre kapcsolva hajszolja magát.

Istennőnek lenni kemény munkát jelent, mert állandóan magasztos pózokban kell tetszelegni. A többi ember általában nem az istennőt látja benne, ezért komoly energiákat kell befektetnie abban a reményben, hogy meggyőzi őket. Azáltal, hogy a férfit utánozza, a nő voltaképpen beismeri: "Tudom, én vagyok a gyengébb". Ez persze nem igaz, hiszen a legtöbb nő lelkileg erősebb a férfiaknál, pláne, ha ezt felismeri.

A Küzdők Panoptikuma : férfias változat "A Pipogya"(Stuart Wilde)

Ez a figura annyira gyenge, annyira képtelen irányítani az életét, hogy mindenki az orránál fogva vezeti. Ez persze felbőszíti; az általa logikusnak és jogszerűnek ítélt alapállásból követelőzik, de küzdelmét energiaszegénység jellemzi, nem is jut vele semmire, és nem is hederít rá senki. 

Típusváltozata a "lelki" pipogya. E verziónak óriásira duzzadt az egója; úgy érzi, őt az Isten ajándékképpen pottyantotta a földre, azzal a feladattal, hogy egy helyben trónoljon, és "különleges" legyen. Általában annyira "magasztosnak" érzi magát, hogy a kezét nem akarja beszennyezni az élettel. Elvárja az emberektől, hogy Istenként tiszteljék, és hódoljanak előtte. Általában őrült mód szokott küzdeni, mert embertársai nehezen fogadják el az életstílusát, és kudarcba fulladt életét fenyegetőnek érzik.

Forrás:Az élet nem küzdelem (Stuart Wilde)

A Küzdők Panoptikuma : férfias változat "A Terrorista "(Stuart Wilde)

Ez az illető nincs kibékülve önmagával, ezért kitalálja, hogy képtelen megtalálni az utat a társadalomhoz 

• vagy azért, mert hátrányos helyzetűnek született, 
• vagy azért, mert nem fogadták be, 
• vagy valami más sérelmet dédelget magában. 

Emiatt a társadalom peremén kénytelen működni, de segítséget senkitől sem fogad el. Száz és száz ötlettel indul neki, de valahogy egyik sem jön be. Ha valamilyen kapcsolata vagy munkája mégis sikerül, azt talmi eredményként könyveli el, mert nem sikerre vágyik, hanem arra, hogy elfogadják. Sikereit tehát általában önmaga számolja fel, és megy tovább, hogy valami másért küzdhessen.

Ha a terrorista egyszer azon kapja magát, hogy kezd beilleszkedni - például állást kap egy vállalatnál -, nyomban kivetnivalót talál a helyzetében, és mindent elkövet, hogy megváltoztassa. Tevékenysége többnyire arra irányul, hogy fenyegesse vagy veszélyeztesse környezetét, míg végül előbb-utóbb kirúgják. 

A terrorista nem használja a rendszert, hanem kötelességszerűen harcol vele, ezért sohasem kapja meg azt, amit akar. Nem támogatja senki. Ha útjába akad valaki, aki szereti és elfogadja, erre a tényre nem fordít figyelmet, inkább arra koncentrál, ami élete lényegét képezi: az elutasításra.

Forrás:Az élet nem küzdelem (Stuart Wilde)

Ekezdeni és befejezni? (Paulo Coelho)

-->

… Az emberi fajnak két nagy problémája van:

Az első: eltalálni azt a pillanatot, amikor valamit el kell kezdeni. 

A második: eltalálni azt a pillanatot, amikor abba kell hagyni.

Paulo Coelhotól további idézeteket találsz itt!

A Küzdők Panoptikuma : férfias változat "A HŐS"(Stuart Wilde)

 

"...Ha a tüdőm kiköpöm, és hajtok, mint az állat, az emberek derék fickónak tekintenek majd, és tisztelettel bánnak velem. Hogy jutok-e eredményre vagy sem, az keveset számít; az a fő, hogy lássák nagyszabású erőfeszítéseimet. Annak érdekében, hogy hősiességemet mindenki elismerje, eszeveszett cselekvésből építek színházat magam köré: zsúfolt napirend, világrengető fontosságú értekezletek, hosszú túlórák, állandó nyomás. Ettől a cirkusztól persze bennem is nő a feszültség, de az része a műsornak: a feszültségből mindenki látni fogja, mennyire vállalom a felelősséget, és cserében szeretni, becsülni fognak. Vagy nem?"

Ha az igazságra vagy kíváncsi: nem. Ami azt illeti, minden józan ítélőképességű ember komplett hülyének tartja ezt a férfitípust. Belső gyengesége - az, hogy képtelen elfogadni önmagát - kilométerekről meglátszik. Feláldozza az életét azért, hogy szeretetet vagy elismerést csikarjon ki. 

Cselekvési mániája csak még jobban aláhúzza, hogy nem ura az életének, és tulajdonképp fogalma sincs róla, mit csinál.

Forrás: Az élet nem küzdelem (Stuart Wilde)

Jönni fog valaki más? (Paulo Coelho)

-->

Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. 

Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább.

Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és

akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. 

Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.

Paulo Coelhotól további idézeteket találsz itt!

Megtalálni a másikat (Paulo Coelho)

-->

Christina Oiticica & Paulo Coelho

… Megértem, hogy az összes kudarcom a szeretőimmel és a feleségeimmel kizárólag önmagamból, a keserűségemből fakad, és nem belőlük. Mindazonáltal Esther volt az egyetlen, aki megértett egy igen egyszerű dolgot:  

ahhoz, hogy megtaláljam, előbb magamat kellett megtalálnom! 

Mar nyolc éve együtt vagyunk, úgy érzem, hogy ő életem szerelme...

Paulo Coelhotól további idézeteket találsz itt!

Megrekedni vagy felfrissülni?

Helyreigazító közlemény
"Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá
avatott egy magyar tudóst - akit - őszinte sajnálatunkra - „dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk.
Ráadásul nemcsak a szövegben, hanem a tudósítás címében is hibásan közöltük a
Pálpéter Péter Pál nevet.
A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál."
MAKACS SAJTÓHIBA (Örkény István)
*
Bár szívesen ragaszkodunk a megszokott (hibáink)hoz , még akkor is, ha nem érezzük jól magunkat így, emlékezzünk arra, hogy  mindig van választásunk, és kipróbálhatjuk akár a következő Balogh Béla által ajánlott megerősítést:

"Folyton megújul az életem.

Minden pillanata új, friss, és eleven."

(Részlet Balogh Béla A tudatalatti tízparancsolatából)

Kapcsolódó cikket találsz itt!

Fejtsük meg a fájdalom üzenetét!

Fájdalomfejtő törekvésünkben Thorwald Dethlefsen és  Rüdiger Dáhlke  írt betegséget mint szimbólumot kezelő könyvei vagy Pósa Ferenc „A betegség mint pótcselekvés” című könyve lehet segítségünkre.
Legyünk befogadóak, mert az üzenet a legtöbb esetben olyan aspektusokat világít meg, melyeket automatikusan tagadunk, mert gyökere annyira mélyen van, hogy nem vagyunk tudatában.
Játsszuk azt, hogy próbaképpen különböző betegségek szimbolikáját egy-egy általunk ismert személy és az „ő betegsége” példáján értelmezzük először. Ilyenkor nagyobb a rálátásunk a témára és meggyőződhetünk róla, mennyire helytálló a magyarázat.
Mikor már elegendő bizonyosságot szereztünk „másokkal” kapcsolatban, nézzünk rá újra a saját problémánkra.
Olvassuk végig a fejezetet – ami különben egészen világosnak tűnik, ha másról van szó –ámde teljességgel érthetetlennek saját magunkkal kapcsolatban. Adjunk magunknak egy kis időt, olvassuk el újra néhány perc, óra vagy nap múlva.
Az információ dolgozni kezd bennünk és ahogy egyre inkább hajlandóak vagyunk szembenézni az okokkal, a fájdalmunk is csökken mert már nincs szükség rá.
Engedjük meg magunknak, hogy pihenjünk, bekapcsoljuk testünk öngyógyító mechanizmusát.
Ez a módszer akkor is működik, ha orvosi kezelés alatt állunk és a betegséggel kapcsolatos felelősséget teljes egészében magunkra vállaljuk.
Nem az orvos felelőssége, hogy meggyógyulunk-e hanem a sajátunk. Az én betegségem az én felelősségem. Amint erre rájövünk, a betegség, mint a fájdalom is visszavonulót fúj, hiszen ellátta figyelemfelkeltő szerepét.
Csak akkor térne vissza, ha visszakanyarodnánk ugyanarra az útra, mely a betegséghez vezetett.
De mi az egészséget választjuk és  ha tudatosítjuk magunkba, hogy oda egy másik út vezet, azon haladva az EGÉSZSÉGHEZ jutunk el!

Szeretnéd ha tisztelnének ?

Tudod-e tisztelni önmagadat? És nagyrabecsülni,tisztelni másokat/a másikat?

• *igazi lényét, a tehetségét – azt, aki ő valójában?
• *az eszét, a rugalmasságát,
• *érzelmi képességeit (akár nyíltan, akár csak saját maga számára éli meg azokat)?
• *azt a képességét, hogy igyekszik megvédeni magát?
• *a testét (mely nélkül nem lehetne itt, a földi létben?)

El tudod-e fogadni a másikat  fájdalmaival, erényeivel és hiányosságaival együtt?


Tiszteletben tartod-e  igényeit

• az elismerésre,
• a pihenésre,
• a dicséretre,
• az egészségre
• hogy megélhesse a szabad akaratát (akár a hibáin keresztül tanulhasson) ?

Igent tudsz-e mondani a másikra (a fájdalmaival együtt)?
(Vizsgáld meg őszintén ezt a kérdést! Ha esetleg nemleges a válasz, kérlek, ne kezdj el magadban bűntudatot termelni emiatt, ajánlom figyelmedbe a következő gondolatsort:"Igent mondanék, de épp most nem bírok...".)

Ha elfogadjuk, tiszteljük, megbecsüljük és szeretettel támogatjuk a másikat, ő érzékeli ezt és szívesen van velünk! Minél jobban tudjuk mindezt működtetni, annál jobban segítjük a magunk és mások  fejlődését.
Egymás közelében „kivirágzunk”!
Valójában mindannyian erre vágyunk!?!!
*
Minél több tiszteletet adok, annál több tiszteletet kapok!

Kapcsolatunk önmagunkkal

Szeretnéd ha a Világ  tiszteletben tartana Téged, az igényeidet,a  vágyaidat, és ezáltal azok kielégítésre kerülnének?
Tiszteled-e, megbecsülöd-e magadat:

• a testedet, aki több éve szolgál téged,
•  az eszedet, a rugalmasságodat,
• érzelmi képességeidet (akár nyíltan, akár csak saját magad számára éled meg azokat)?
• azt a képességedet, hogy meg tudod védeni magadat?
• igazi önmagadat – aki valójában vagy - a lényegedet?

El tudod-e fogadni magadat  fájdalmaiddal, erényeiddel és hiányosságaiddal együtt?

Tiszteletben tartod-e saját igényeidet

• az egészségre,
•  az elismerésre,
• a pihenésre,
• a dicséretre
• hogy megélhesd a szabad akaratodat (akár a tévedéseiden keresztül tanulhass)?

Igent tudsz-e mondani saját magadra (a fájdalmaiddal együtt)?
(Érdemes őszintének lenned magadhoz…Ha esetleg nemleges a válasz, kérlek, ne kezdj el magadban bűntudatot termelni emiatt, ajánlom figyelmedbe a következő gyakorlatot,melynek címe "Igent mondanék, de épp most nem bírok...".)

Minél jobban tiszteljük saját magunkat, a környezetünk -  érzékelve ezt-  tisztel, megbecsül bennünket, egyre inkább kielégítésre kerülnek az igényeink is!
*
Megtanulom egyre inkább elfogadni és tisztelni  magamat és észreveszem, hogy a környezetem is egyre inkább megbecsül, értékel engem!
Kapcsolodó cikket találsz itt!

Önmegvalósítás a kapcsolatainkban (Neale)

...csak azt láthatom meg magamban, amit benned meglátok. És ha már megértettük ezt a titkot, az fogja vezérelni a kapcsolatainkat, hogy meglássam benned a legmagasztosabb látomást, amit csak el tudok képzelni, és még segítek is neked annak a megteremtésében, és ha úgy döntesz, hogy nem akarod megteremteni, akkor ebben a törekvésedben is.A társaknak tehát az a dolguk, hogy egymással és egymásért teremtsenek; ne azt nézzük, mit vehetek el a másikból, hanem azt, mit adhatok hozzá, és azzal hogyan segíthetem a társamat kifejezni és megtapasztalni az énjét. Mert megértjük, hogy valójában ez minden kapcsolat, hogy ez magának a létnek az egyetlen igazi célja.
A kapcsolatban hirtelen teljesen megváltozik és átalakul a célunk. Már nem azt igyekszünk kifürkészni, mit nyerhetünk a kapcsolatból, hanem azt, mit tehetünk hozzá. Milyen erőt adhatunk? Mit hívhatunk életre? Minek a megvalósulását idézhetjük elő?
Tudjátok, ahogy "fényezhetitek" az autótokat. "Megvalósíthattok" embereket. Csak "fényezzétek fel"!
Ragyogtassátok fel egy kicsit! És akkor megvalósulnak. Ez a végső és a
legteljesebb önmegvalósítás.
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról

Kapcsolodó cikket találsz itt!