Megrekedni vagy felfrissülni?

Helyreigazító közlemény
"Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá
avatott egy magyar tudóst - akit - őszinte sajnálatunkra - „dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk.
Ráadásul nemcsak a szövegben, hanem a tudósítás címében is hibásan közöltük a
Pálpéter Péter Pál nevet.
A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál."
MAKACS SAJTÓHIBA (Örkény István)
*
Bár szívesen ragaszkodunk a megszokott (hibáink)hoz , még akkor is, ha nem érezzük jól magunkat így, emlékezzünk arra, hogy  mindig van választásunk, és kipróbálhatjuk akár a következő Balogh Béla által ajánlott megerősítést:

"Folyton megújul az életem.

Minden pillanata új, friss, és eleven."

(Részlet Balogh Béla A tudatalatti tízparancsolatából)

Kapcsolódó cikket találsz itt!

A szabadulás kulcsa

Aminek ellenállunk, az gúzsba köt. A kulcs az, hogy ne a körülmények vagy a személyek megváltoztatására törekedjünk, hanem a béke és a nyugalom megtalálására saját magunkban, történjen bármi is körülöttünk.
Hooponoponoway.hu

A házasság újjászerkesztéséről

...a következőből kell kiindulnunk a házasság újjászerkesztéséhez…:

"Nem korlátozlak. Semmiféle feltétel nem kell ahhoz, hogy rendjén való legyen együtt
maradnunk. Nincs semmiféle olyan vágyam, aminek eredményeként bármilyen módon kevesebbnek kellene lenned önmagad kifejezésében.

Ez a házasság, a házasságnak ez az új formája azt a célt szolgálja, hogy
lankadatlanul hajtsa a tapasztalásod motorját - annak megtapasztalásáét,
aki valójában vagy, és akivé lenni akarsz."

Aztán ne feledkezzünk meg még egy fontos tényezőről, ami az Új
Házasságot jellemzi: "Elismerem, hogy te, te magad is változni fogsz.
Változni fognak az elképzeléseid, változni fog az ízlésed, változni fognak a
vágyaid. Jó, ha változik a tudásod arról, aki vagy, mert ha nem változna,
akkor merev személyiséggé válsz az évek során, annál pedig semmi nem
kevésbé tetszetős számomra. Ezennel felismerem és elismerem, hogy
benned is változásokat fog létrehozni a fejlődés folyamata."
A házasságnak ez az új formája nem csak megenged ilyen változásokat,
hanem egyenesen serkenti azokat.
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról
Ezo tér Magazin témába vágó meditációját meghallgathatod itt!
Mosoly 100

A változásról

 

Előfordul, hogy az, amit nem változtathatsz meg, végül megváltoztat téged...

A változásról (Hippokratész)

“Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad." 

 Hippokratész Kr. e. 440.

Felhagyni a küzfelemmel 8.Én irányítok? (Stuart Wilde)

Vajon milyen mértékben van kezedben az irányítás? 
Futkosol, mint a pók a falon? 
Átengedted az irányítást másnak? 
Ha igen: miért? 
Talán azért, mert elfogyott az erőd, vagy kényelmesebbnek érezted, ha más vezeti a buszt? 
Miért?

Ha a te kezedben van az irányítás, tiéd a felelősség is, viszont módodban áll változtatásokat vezetni be a saját igényeid szerint, és nem vagy kiszolgáltatva mások szeszélyeinek.

Ne feledd: semmi rossz nincs abban, ha elveszed az élettől mindazt, amire szükséged van.

Felhagyni a küzdelemmel 7.Elégedett vagyok a körülményekkel? (Stuart Wilde)

Nem győzök eleget csodálkozni azon, hogy az emberek milyen lehetetlen körülményekkel képesek beérni, sőt kedvüket lelni benne. Ha a körülmények nem felelnek meg, ne légy rest változtatni rajtuk.

Felhagyni a küzdelemmel 6. Ellenállok? (Stuart Wilde)

A küzdelem elhagyásához túl kell lépni a merev nézeteken. Ez azt jelenti, hogy megnyitod önmagad a változás számára. Nézz utána, hány jól észrevehető út áll előtted, és vajon hány lehetőséget hagytál ki. A közelmúltban fölkeresett egy fiatal üzletasszony. Együtt ebédeltünk, és közben elmesélt egy üzleti lehetőséget, amelyet épp akkor fontolgatott. A sót és a borsot tologatta az abroszon, és közben elmagyarázta, hogy ez az üzlet nettó százezer dollárt jövedelmezhetne neki.

Itt tartott a magyarázatban, amikor megjelent a pincér, vizeskancsóval a kezében, és találomra letette az asztalra, történetesen éppen a bors és a só közé. Hirtelen eszembe jutott: ha a szóban forgó üzletet két részre osztanánk, radikálisan megváltozna a helyzet. Megkérdeztem, hogy lehetséges-e ez a megoldás. Asztaltársam igennel válaszolt. Sebtében megvizsgáltuk az így előálló helyzetet, és kiderült, hogy a lehetőség ebben a megosztott formában nettó 480 ezer dollárt hozhat a konyhára. A hölgy kész haditervvel állt fel az asztaltól. Ez az eset is arra figyelmeztetett, hogy a nyulat többféleképpen is meg lehet nyúzni. Vedd szemügyre a lehetőségeket, aztán az ördög ügyvédjének szerepét magadra öltve derítsd fel a lehetőségeket, amelyeket esetleg figyelmen kívül hagytál.

Ha nehézséggel találod szemben magad, tedd fel a kérdést: "Vajon mi az, aminek ellenállok? Mit nem mértem fel a helyzetben, ami most a nehézséget okozza?"

A küzdelemről (Judith Sills)

 “Hajlandó küzdeni? Mert rögtön az elején megmondom, hogy eljutni onnan, ahol van, oda, ahová el akar jutni: harc. Önmagával kell megküzdenie.

Mi magunk vagyunk a súly, amit a saját érdekünkben odébb kell tennünk – amennyiben úgy döntünk, hogy átrendezzük életünk színterét. A legtöbbször képtelenek vagyunk meghozni ezt a döntést. Miért? Miért olyan nehéz előrelendítenünk magunkat, még akkor is, ha valami jobb felé tartunk? Azért, mert bármilyen kevéssé kielégítő az, ahol vagyunk, kényelmes.”

(Judith Sills)

Megkockáztatod a változást? (Paulo Coelho)

"…ha véletlenül mégis kinyílik előttük egy ajtó, mindig azt mondják:

- Nem érdekel, nincs hozzá kedvem.

Honnan tudhatnák, hogy van-e kedvük vagy nincs, ha soha nem próbálták ki?

De felesleges is ezen töprengeni: az az igazság, hogy nem mernek kockáztatni,

félnek bármilyen változástól, ami esetleg gyökerestül felforgathatná azt a

világot, amit megszoktak."

Paulo Coelhotól további idézeteket találsz itt!

Tévutak a kapcsolatokban

…Kijelentettük és leszögeztük, hogy mi úgy döntünk
"A házasság legyen azon szeretet legmagasztosabb tapasztalatának legnagyszerűbb kifejezése, amelyre az ember képes."

Aztán nekiláttunk felépíteni a házasság intézményét és a házasság tapasztalatát, ami pontosan a kinyilvánított szándék ellenkezőjét hozta létre - gyakorlatilag azon szeretet legsilányabb tapasztalatát, amelyikre az ember képes.
Azét a szeretetét, amelyik nem felszabadít, hanem birtokba vesz.
Azét a szeretetét, amelyik korlátoz, ahelyett hogy gyarapítana.
Azét a szeretetét, amelyik kisajátít,nem pedig odaadja magát.
Azét a szeretetét, amelyik gyakorlatilag mindent elkorcsosít maga körül, noha a természete és a kijelentésünk értelmében mindent nagyszerűbbé kellene varázsolnia.

A házasság olyan tapasztalatát teremtettük meg, aminek túlontúl sok
esetben semmi köze a szeretethez. Megteremtettünk egy tokot, egy héjat,
valamiféle burkolatot. Ezzé akartuk tenni a házasságot. Azt akartuk, hogy
legyen afféle burok, ami mindent megtart pontosan ott, ahol abban a
pillanatban állt, amikor azt mondtad, hogy szeretlek, és tartson meg
mindenkit pontosan ott, ahol abban az első pillanatban volt. Csakhogy az
emberek és az események továbbhaladnak. Megváltoznak.

Az élet maga a változás. És így a házasság ellene szegül az élet folyamatának, mert roppant kicsiny mozgásteret kínál, legalábbis abban a formájában, ahogyan sok társadalom, vallás és családi hagyomány felépítette.
Ezek a társadalmak, vallások és családok jórészt afféle minibörtönként alkalmazzák a házasságot, egyfajta szerződéses megegyezésnek, ami valahogy így szól: "Minden úgy legyen, most és mindörökké, ahogyan éppen ebben a pillanatban van:
Te nem fogsz szeretni senki mást és rajtam kívül bizonyosan nem fogsz szerelmet mutatni senki más iránt.
Nem fogsz menni sehová, csak ahová én megyek.
Nagyon kevés olyasmit fogsz tenni, amit nem én teszek veled, és ettől a naptól kezdve legyen az életed, legalábbis bizonyos fokig, korlátok közé szorított."
Így aztán az, aminek határtalanná és felszabadulttá kellene tennie az ember szellemét,pontosan ez ellen munkálkodik, korlátozza az embereket, megláncolja a lelküket és ketrecbe zárja a szellemüket.
Ez a házasság mérhetetlen iróniája abban a formájában, amilyennek megteremtettük. Kimondjuk a sorsfordító "igen"-t, és attól a pillanattól kénytelenek vagyunk megtagadni magunktól mindazokat a dolgokat, amiket igazán szeretünk csinálni az életben. Ezt kétségkívül kevesen ismerik be a szerelem első hevületében és a házasságkötés utáni első pillanatokban. De három, öt vagy hét évvel később eljutnak erre a felismerésre, amikor hirtelen rádöbbennek, hogy a házasság intézménye révén nem gyarapodott, hanem ellenkezőleg, az önkifejezésük elsekélyesedett a világban.

Ez az ítélet természetesen nem vonatkozik valamennyi házasságra.         
De éppen elég soknak az esetében igaz. Bátran kimondhatjuk, hogy a döntőtöbbségükben igaz. És ezért ilyen magas a válási arány, mert az emberek nem annyira egymásba fáradnak bele, mint inkább a házasság által rájuk kényszerített megkötésekbe és a korlátozásokba. (Nem elgondolkoztató, hogy már az első pillanatban a házasság kötelékeit emlegetjük?!) Az ember lelke tévedhetetlenül felismeri a pillanatot, amikor felkérik, hogy vonuljon vissza.

Másfelől viszont a szeretet teljes egészében a szabadságról szól.
A szeretet meghatározása maga a szabadság. A szeretet szabad, nem ismer korlátot, megkötést és semmiféle feltételt.Szerintem tehát azt követtük el, hogy egy velejéig mesterséges létesítményt húztunk valami olyasmi köré, ami a legkevésbé sem mesterséges.                              

A szeretet az emberi tapasztalás leghitelesebb élménye.Ám ezen bámulatos hitelesség közepette is létrehoztuk a mesterséges megkötéseket. És ez teszi olyan nehézzé az emberek számára, hogy megmaradjanak a szeretetben.

Így tehát a következőből kell kiindulnunk a házasság újjászerkesztésére…:
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról
Mosoly100