A koncentráció kulcsfontosságú az egyéni gyarapodás, fejlődés szempontjából. Minden más jelentéktelen. Erőd ott van, ahol a tudatod. Ha arra összpontosítasz, amit éppen csinálsz, nemcsak, hogy több eredménye lesz mindennek, amit teszel: minden külső és belső erőd erősíti cselekedeteidet.
Az elme utál koncentrálni; a legtöbb ember nem is képes egy percnél tovább egyetlen gondolat mellett kitartani. Mármost, ha figyelmed lézersugarát egy meghatározott irányba fordítod, energiád abba az irányba koncentrálódik. Ha tizenöt másodperc múlva eltereli figyelmedet egy gondolat - "Kikapcsoltam vajon a vasalót?" -, akkor befektetett energiád elvész.
Ha kitűzöl egy célt, néhány másodpercig koncentrálsz rá, aztán elterelődik a figyelmed, ha változó intenzitással összpontosítasz, akkor a világmindenség egyetemes törvényei tétova, szaggatott adást vesznek felőled, és fogalmuk sem lesz, mi a fenét akarsz tulajdonképpen.
A sikeres emberek értelmes cselekvési tervet állítanak fel, és arra koncentrálnak, míg meg nem valósul. Akkor felállítanak egy újabbat. Míg egy ötlettel foglalkoznak, arra fordítják teljes figyelmüket, tudatuk minden erejét abba fektetik bele, míg végül valósággá válik.
Figyeld meg, milyen játékot játszik veled az elméd. Gyakran fordul elő, hogy elkezdünk dolgozni valamin, aztán tizenöt perc múlva az elme megszólal: - Hű, de utálok ezzel foglalkozni. Igyunk inkább egy kávét -, azzal az ügy már félre is van téve. Vagy megszólal a telefon. A hívónak fogalma sincs arról, mivel foglalkozunk éppen. Ő abból kiindulva cselekszik, hogy szükségét érzi a velünk való beszélgetésnek. Mi pedig a telefonhívást ürügyként használjuk fel arra, hogy elterelje a figyelmünket, ahelyett, hogy azt mondanánk: - Kösz, hogy hívtál, de most nem tudok beszélgetni. Hívj vissza karácsonykor.
A koncentráció által megnövekszik az erőd. Szoktasd rá elmédet, hogy koncentráljon, és máris megnyertél egy csatát a küzdelem ellen.
