Az "Együtt" boldogságának feltétele

Nem szerethetlek, ha magamat nem szeretem. Az "együtt" boldogságát nem tudja megélni az, aki a sajátjáról lemond.
Müller Péter

Ki vagyok én?

Ha valaki csak akkor tart értékesnek, ha az ő elvárásai szerint gondolkodsz, élsz, akkor valójában nem téged tart értékesnek. Hanem önmagát. Önmaga értékrendjét akarja benned viszontlátni. Mint egy tükörben. Amit ő értéknek gondol, azt szeretné benned látni, azt akarja tőled megkapni. És ha próbálsz megfelelni neki, akkor már nem TE vagy, hanem Ő.

Csitáry-Hock Tamás

NŐ (Patricia Lynn Reilly)

„Elképzelek egy nőt, aki hiszi, hogy helyes és jó dolog, hogy nőnek született. Egy nőt, aki hálás a megtapasztalásaiért, és elmondja a történetét. Aki elutasítja azt, hogy mások vétkét a saját testében vagy életében hordozza.

Elképzelek egy nőt, aki felismeri, hogy a múlt hatással van a jelenre. Egy nőt, aki átlépett a múltján. Aki a jelenben gyógyult meg.

Elképzelek egy nőt, aki szerelemmel viseltetik a saját teste iránt. Egy nőt, aki hiszi, hogy a saját teste éppen úgy a megfelelő, ahogy van. Aki tökéletes forrásként ünnepli testének ritmusait, ciklusait.

Elképzelek egy nőt, aki úgy öleli magához szexualitását, mint saját magát. Egy nőt, aki örömét leli önmagában. Aki erotikus természetét szégyen és bűntudat nélkül éli meg.

Elképzelek egy nőt, aki az Istennő testét, a saját teste változásaiban tiszteli. Egy nőt, aki megünnepli évei gyarapodását és bölcsességét. Aki elutasítja, hogy értékes életerejét testének és élete változásainak az elrejtésére használja fel.

Elképzelek egy nőt, aki belépett az emberi érzelmek teljes birodalmába. Egy nőt, aki érzéseit tisztán és közvetlenül fejezi ki. Aki megengedi nekik, hogy olyan lágyan vezessék őt, ahogyan a lélegzet.

Elképzelek egy nőt, aki kimondja az igazságot. Egy nőt, aki bízik a megtapasztalásaiban és kifejezi azokat. Aki elutasítja, hogy mások gondolatihoz, felfogásához, vagy reakcióihoz alkalmazkodjon.

Elképzelek egy nőt, aki követi kreatív impulzusait. Egy nőt, aki eredetit alkot. Aki elutasítja, hogy belső világában valaki más színeivel fessen.

Elképzelek egy nőt, aki önmagát saját istenei által jelöli. Egy nőt, aki az istenit önmagában, saját képmásában képzeli el. Aki személyes spiritualitásán keresztül tájékozódik a mindennapokban.

Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy megadja magát isteneknek, guruknak, magasabb erőknek. Egy nőt, aki mélyen alámerült saját belső világába. Aki magának követeli, hogy impulzusaival, ösztöneivel harmóniában éljen.

Elképzelek egy nőt, akit érdekel a saját élete. Egy nőt, aki úgy öleli magához saját életét, mint tanítóját, gyógyítóját és kihívását. Aki hálás a szépség és a kegyelem hétköznapi pillanataiért.

Elképzelek egy nőt, aki saját életének az írója. Egy nőt, aki bízik a saját megérzéseiben, amelyek megmutatják, hogy mi a jó az ő számára. Aki elutasítja, hogy életformáját megváltoztassa azért, hogy az mások elvárásaival találkozzon.

Elképzelek egy nőt, aki részese a saját életének. Egy nőt, aki kreativitásának minden egyes kihívását megtapasztalja. Aki saját maga érdekében tisztán és erővel cselekszik.

Elképzelek egy nőt, aki ravaszul bánik a magánnyal. Egy nőt, aki önmaga rendelkezésére áll. Aki úgy választja ki barátait és szerelmeit, hogy azok képesek legyenek elfogadni, ha egyedül akar lenni.

Elképzelek egy nőt, aki nem alacsonyítja le a saját életét azért, hogy mások jobban érezzék magukat. Egy nőt, aki minden kapcsolatában évei, tapasztalata, és bölcsessége egészét adja. Aki arra számít, hogy jelenlétével kihívást és áldást hoz mások életébe.

Elképzelek egy nőt, aki vállalja az egyenlőséget a párkapcsolataiban. Egy nőt, aki nem hiszi tovább, hogy alacsonyabb rendű egy férfinál és szüksége van arra, hogy megmentsék. Aki elfoglalja az őt megillető helyet az emberek közösségében.

Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy értékes életerejét a krízisek, és konfliktusok támogatására használja. Egy nőt, akinek kapcsolatai mély elégedettségben és nyugalomban telnek, anélkül, hogy kihasználnák őt. Aki törvényszerű ügyességgel választja meg barátait és szerelmeit, akikkel az élet kihívásain áthajózik.

Elképzelek egy nőt, aki a nőt tiszteli saját életében. Egy nőt, aki az asszonyok körében ül. Aki emlékezteti magát az igazságra, amikor az feledésbe merül.

Elképzelek egy nőt, aki feladta az intellektuális biztonság és a jóváhagyás iránti vágyait. Egy nőt, akinek minden cselekvése, kiejtett szava erőteljes közléssé válik. Aki fenntartja magának a jogot, hogy igazabbá tegye a világot.

Elképzelek egy nőt, aki a tudásban és önmaga szeretetében kiteljesedett. Egy nőt, aki hűséget fogadott saját életének és képességeinek. Aki minden mást figyelmen kívül hagyva hű marad önmagához.

Képzeld el, hogy Te vagy ez a NŐ‘!"_

(Patricia Lynn Reilly)

Kapcsolodó cikkeket találsz itt!

További kulcsfogalmakat találhatsz itt!

Beküldte:PV

Hazugság és tisztelet

A 88. utca foglyai: Básti Juli és Kern András

Első alkalommal a hazugságod édes mézként csúszott le torkomon. De a gyomrom jelzett, mert égni kezdett.
Második alkalommal a hazugságaidat a fülembe suttogtad. Lágy szavak érték el lelkemet, de bűzlöttek, s marták orromat.
Harmadik alkalommal már a szemembe nézve hazudtad le az ég csillagait, de szavaidnak nem volt súlya.
Azt mondják, kinek nincs lelke, az nem követ semmilyen szabályt, s felzabál mindent… még mások szívét is. Elmondom, mire jutottam hát. Tisztelnem kell magam, ha életem során a tükörbe akarok még nézni. Ezért kiöblítem számat, s felköhögöm hazugságaidat, melyek mérgeznek engem. Nem hagyom, hogy magaddal ránts a mélybe.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem sosem a pozitív és negatív válasz, vagy a fájó igazság zavart életem során, hanem a bizonytalanság. Amikor hülyének néztek. Szóval, ha úgy érzed, a másik csak szórakozik veled, legyen az barátság, szerelem, vagy munkakapcsolat, lépj tovább!

Tiszteld és szeresd magad annyira, hogy nem engedsz a bohócoknak! S ha a bizonytalanság nagy szerszámmal érkezik, rúgd lágyékon! Ne hagyd beköltözni a szívedbe! Egyik ismerősöm sokszor panaszkodik a partneréről. Hogy milyen rosszul bánik vele. Csak azt tudom mondani, a tisztelet a szívedben kezdődik. Ha te nem tiszteled magad, más sem fog. Bárhol is élsz, bármilyen élet is van mögötted, tanuld meg becsülni magad, mert csak így tudsz tartással élni!
 Éveink elvesznek az időben, mint könnycseppek a folyóban. Nem élhetünk úgy, hogy ne találjuk meg a békét, mit nekünk osztottak részül. Ezért azt kívánom mára nektek: tanuljátok meg tisztelni egymást és magatokat. Csak ez az út vezethet egy teljesebb, boldogabb élethez… s egy jobb világhoz.  - Péter Noel

További kulcsfogalmakat találhatsz itt!

A Küzdők Panoptikuma : nőies változat "A VÉDTELEN"(Stuart Wilde)

-->

Egy másik nőtípus a "hervadozó penészvirág". Alapállása a következő: "Gyámoltalan, védtelen kis teremtés vagyok. Nincs erőm, és nem is értem az életet. Nem tudok két számot összeadni, nem tudom kicserélni a biztosítékot, érzelmeim parkoló pályán állnak. Könyörgök, ments meg, könyörgök, gondoskodj rólam. Akkor legalább elüldögélhetek valahol, és talán nem is kell csinálnom semmit."

Ez bizonyos mértékig működik is, mert előbb-utóbb megjelenik az "életmentő" típus, hogy a segítségére siessen. A probléma abban van, hogy az életmentő, légyen bár férfi vagy egy másik nő, csak egyszer-kétszer hajlandó megmenteni Penészvirágot, aztán továbbmegy, mert nem talál benne semmit.

Minél többször adja elő kisded műsorát a "hervadozó penészvirág", annál nehezebb lesz önbecsülést éreznie. Az önbecsülés hiánya előbb-utóbb olyan emberek közé sodorja, akik abban lelik örömüket, hogy őt manipulálják. Küzdelme öngerjesztő módon halad előre egy spirális pálya mentén: ahhoz, hogy az áhított figyelmet megszerezze, egyre drámaibb és megrázóbb módon kell előadnia a védtelenséget. Végül belesodorja magát az áldozat szerepébe.

Ezt a típust mindenki ismeri. Ha találkozol vele, valóságos litániát ad elő, mennyi szerencsétlenség érte. 

Semmit sem tehetsz érte, mert nem kéri a segítségedet, csak azt akarja, hogy együtt keseregjetek. Vele beszélgetve gyakran érzi az ember: talán jól orrba kellene verni, hogy egy kis örömöt szerezzünk neki.

Mi a közös ezekben a figurákban? Először is az, hogy mindannyian eléggé ostobák. Személyiségüknek olyan oldalára játszanak rá, amely nem valóságos. Pedig csak egy kicsit kellene igazítaniuk a beállítottságukon, és küzdelem helyett folyammá változna az életük. 

A küzdelmet csak kemény munka árán lehet előállítani, az áramlás viszont természetes állapot, amely abból fakad, hogy az ember elfogadja önmagát, és észreveszi, hogy élete többnyire egyensúlyban van.

Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik...

"     Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik;
     amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik.

      Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod,
      ha meg akarod őrizni lelked békéjét.
      Semmi nem éri meg, hogy kibillenj lelki egyen-
      súlyodból, legkiváltképp a semmi - hiszen ami
      mulandó, alig több a semminél.
   
      A napok sorát fűzd fel egy nyakékre.
     Minden egyes nap egy újabb gyöngyszem
     lesz ékszereden.

      A csiszolatlan gyöngyöket finoman illeszd egymáshoz,
      hogy kezed nyomán ragyogjanak csöndes, békés fénnyel.
     Mintha ékszerészmester volnál, aki különös gyöngysorok
      alkotására született - így éld az életed."

      Beküldte:Farkas Ági   

Önbizalomhiány_női oldal_RRR (Jill Marsell)

Nem, nem a rendőrség rendszámának betűjeléről van szó!
Gondolatébresztőnek Jill Marsell  könyvéből néhány sor:

"Jaj, ez  Dulcie tisztára RRR. Reménytelenül Rákattant a Rohadékokra."
...Ez alighanem összefüggött az adrenalintolulással, amely kéz a kézben jár t a krónikus önbizalomhiánnyal vagy más ilyen baromsággal.
...Amelyik férfi rendes hozzánk, az nem érdemel meg bennünket, biztosan nyamvadék. Ha viszont hazudik, megcsal, úgy bánik velünk, mint a kapcaronggyal, akkor persze mi nem érdemeljük meg ezt a fantasztikus embert, és mindjárt kétségbeesetten kapaszkodunk belé bármi áron.

Az önbizalomhiány férfi oldalával kapcsolatos gondolatokat itt találsz!

Az önsajnálat ópium (Napoleon Hill)

"A drogokban az a legalattomosabb, hogy az emberi szervezet megszokja őket, és egyre nagyobb adagokra van szükség egyazon hatás eléréséhez. Ugyanez mondható el az önsajnálatról. Minél jobban engedsz az önsajnálat csábításának, annál nagyobb mennyiségben fogod igényelni. Hamarosan szokásoddá válik, és olyan romboló hatású lesz a beállítottságodra, hogy megfoszt belső erőid mozgósításának képességétől.
Szerencsére létezik egy gyógymód. Ha tárgyilagosan megvizsgálod, legtöbbször olyan problémák váltják ki benned az önsajnálatot, melyek saját képzeleted szüleményei. Az előidéző tehát te magad vagy, amiből következik, hogy a baj gyógyítója is csak te lehetsz.

És a gyógymód nagyon egyszerű — cselekvés, cselekvés, hogy ne legyen időd a „szerencsétlenségeden" rágódni."

Napoleon Hill

Kinek és mit engedünk meg? (Shakti Gawain)

Az, hogy hajlandóak vagyunk tanulni a kapcsolatainkból, nem feltétlenül jelenti azt, hogy azokat is megtartsuk, amelyek nem jók a számunkra. Ha egy kapcsolatban testileg vagy emocionálisan bántalmaznak bennünket, azt kell megtanulnunk, miként állíthatunk fel korlátokat önmagunk megvédésére. Ne féljünk elszakítani a köteléket, ha ez az egyetlen módja az önmagunkkal való hatékony törődésnek.
Az emberek csak olyan mértékben tudnak kritizálni vagy bántalmazni bennünket, amilyen mértékben elfogadjuk tőlük vagy megengedjük nekik. Ha gondoskodni akarunk magunkról, először tegyünk külső lépéseket. Ezután nézzünk belülre, és hagyjunk fel önmagunk kritizálásával és bántásával. Ehelyett inkább kezdjük szeretni és segíteni magunkat.
*
Megfelelő határokat szabok, hogy megvédjem magamat és gondoskodjam magamról.
Shakti Gawain: Ébredés

A küzdelem tizenegy leggyakoribb oka 1. A küzdő arra vágyik, hogy elfogadják (Stuart Wilde)

A legtöbb küzdő önérzethiányban szenved. Emiatt állandóan másoktól várják az elfogadást, a megerősítést. Pedig az az elismerés, amelyre vágynak, ritkán érkezik meg, és ha netán mégis megkapják, ritkán elégíti ki őket. Ebből persze frusztráció származik. Az identitás - annak tudata vagy érzete, hogy ki is vagyok valójában - hiányzik belőlük, ezért figyelmüket nem arra fordítják, ami valódi (ami belül van), hanem arra, ami nem valódi (ami kívül van). A környezetükben lévő dolgokon mérik le, hogy minden rendben van-e velük, ahelyett, hogy önmagukon belül mérnék le.

Ilyesformán az életük küzdelem, hogy fenntartsanak egy hamis állapotot. Márpedig a küzdőnek ezt a típusát az sem teszi boldoggá, ha megkapja a toronyórát láncostul; a szerzemények csak rövid ideig befolyásolják érzelmeit. Ha a küzdő vásárol például egy új jachtot, elmondhatja: "Kérlek benneteket, fogadjatok el engem, mert van ez a jachtom." Egy darabig izgalmas számára, hogy eljátszhatja a jachttulajdonos szerepét. De a jachtból meríthető öröm előbb vagy utóbb elszivárog, és ő kénytelen valami mást keresni, hogy kielégítse elfogadás iránti vágyakozását.

Ha az élet történetesen nem úgy kanyarodik, ahogy ez a küzdő szeretné, akkor ingerült és frusztrált lesz, mert úgy érzi, megfosztották az elfogadottság jelképeitől. Nemcsak hogy értéktelennek érzi magát, ráadásul nélkülöznie kell az elfogadásnak azt a fajtáját, amelyre vágyik.

Feltétel nélküli szeretet (Shakti Gawain )

  A világegyetemben jelenlévő magasabb intelligencia mindnyájunkat eláraszt feltétel nélküli szeretetével, és ha kapcsolatba kerülünk vele, egy-egy percre megtapasztalhatjuk a feltétlen szeretet állapotát.
  
  Ám az emberi szeretet feltételekhez kötött. A bennünk lévő gyermek vágyaitól és akaratától függ. Ha megpróbálunk feltétel nélkül szeretni, akkor elnyomjuk és megtagadjuk magunkban az emberi lényt és csak a spirituális lényünkkel azonosulunk.
  
  Engedjük meg spirituális lényünknek, hogy feltétel nélkül szeresse az emberi lényünket, aki viszont képtelen a feltétel nélküli szeretetre. Először és mindenekelőtt fontos, hogy megtanuljuk szeretni a tapasztalatainkat és fejlődési folyamatunkat.
  
  Tanuld meg elfogadni személyiségedet, függetlenül attól, milyen érzelmeket táplál: haragot, gyűlöletet, önzést, előítéleteket, és az összes többit - ezek mind az emberi tapasztalat részei. 
Csak annyira tudsz másokat szeretni, amennyire képes vagy önmagadat elfogadni és szeretni. Ez csakis így működik.
  
     *      
Megtanulom   feltétel nélkül szeretni önmagamat.

Shakti Gawain: Ébredés

Az önszeretet és a másoki iránti szeretet (Neale)

…a kapcsolaton belüli tükrözés jelenségéről; arról, hogy amit az ember nem szeret a hozzá legközelebb álló személyben, azt valójában önmagában

nem szereti:

Tudjátok, én nemigen mondhatom el, hogy valamit nem szeretek más emberekben, mert rég megtanultam, hogy amit ott láttam és nem tetszett, az pusztán olyasmi, amit itt láttam és nem tetszett.

És az utóbbi években bizony minden kezdett tetszeni magammal kapcsolatban.

Nem meglepő? Mármint, gondolom, nem könnyű elhinni, amikor itt ültök és

néztek rám, de akkor is ez az igazság: hogy úgy mondjam, igazán a

kedvemre való vagyok:

*Tetszik a megjelenésem.

*Tetszik a viselkedésem.

*Tetszenek az elképzeléseim.

*Tetszik a különcségem.

*Szeretem az ösztönös megnyilvánulásaimat.

*Szeretem a teljességgel meghökkentő részemet.

*Az a részem is tetszik, amelyik, mondjuk, nincs egészen rendben.

Tudjátok mit, még a nevetésem is tetszik! Úgy értem, minden tetszik magammal

kapcsolatban, és meg kell mondjam nektek, ez az első alkalom az életben,

hogy így érzek.

Hihetetlenül türelmessé lettem. Egészen rendkívüli,

ahogyan az embereket figyelem magam körül - és szeretem őket.

Valamennyiüket. Elfogadhatónak találok olyan viselkedéseket,

tulajdonságokat és jellemvonásokat, amelyeket alig néhány évvel ezelőtt

habozás nélkül elutasítottam volna.

-Mi történik tehát?

Az önszeretetből fakad az emberek iránti mérhetetlen szeretet, mert kénytelen vagyok azt

mondani magamnak: "A szentségit, ha magadat tudod szeretni, akkor

mindenkit szerethetsz!"