Egyszer még randiztunk is...

...Woody Allennel

legalábbis azt hiszem, az volt. Beültünk Frankie és Johnny híres éttermébe, ahol frissensültek kaphatók. Minden jól ment egészen addig, amíg a villám meg nem csikordult a tányéron. Ennél hétköznapibb hang nincs is a világon, de Woody teljesen bepörgött és kiabálni kezdett miatta. Fel nem foghatom, hogyan vághattam volna fel a húst a tányéromon anélkül, hogy újra ebbe a hibába essem, ezért abbahagytam az evést, és a nők szerepéről kezdtem társalogni a művészetben. Mintha bármit is tudnék a nőkről vagy ne adj' isten, a művészetről. Ekkora ökröt, mint én! Az egész olyan megalázó volt. Kétlem, hogy egyhamar újra együtt fogunk enni. Ma egy levélkét küldött nekem…

Diane Keaton: Játszd újra Diane

Családszeretet

Diane (Keaton) Hall  Édesanyjával Dorithy Keathonnal

Apám, Roy Keaton, igen korán, három-négy éves koromban Perkinsnek nevezett el. Akkor hívott így, amikor rátört a családja iránt érzett szeretet. Mikor épp távolságot tartott, Dorothy voltam a számára. Apu anyám mindhárom terhessége idején világossá tette, hogy fiúra vágyott. Ahogy mi lányok, növekedünk, én lettem a kedvence. Azt kívánta, bárcsak fiúnak születtem volna. Fiús lány is lettem, csöndes, magának való, aki nem sok vizet zavar. Nem tudom, miért kedvelt jobban apu a nővéreimnél. Néha olyasmit is elmondott nekem, amit anyunak nem. Én ilyenkor közbeszólás nélkül hallgattam. Hanem a végén mindig megkérdezett: "Igazam van, Perkins? Mit gondolsz?"

Részlet Diane Keaton Édesanyjának naplójából

Diane Keaton: Játszd újra Diane