A házasság újjászerkesztéséről

...a következőből kell kiindulnunk a házasság újjászerkesztéséhez…:

"Nem korlátozlak. Semmiféle feltétel nem kell ahhoz, hogy rendjén való legyen együtt
maradnunk. Nincs semmiféle olyan vágyam, aminek eredményeként bármilyen módon kevesebbnek kellene lenned önmagad kifejezésében.

Ez a házasság, a házasságnak ez az új formája azt a célt szolgálja, hogy
lankadatlanul hajtsa a tapasztalásod motorját - annak megtapasztalásáét,
aki valójában vagy, és akivé lenni akarsz."

Aztán ne feledkezzünk meg még egy fontos tényezőről, ami az Új
Házasságot jellemzi: "Elismerem, hogy te, te magad is változni fogsz.
Változni fognak az elképzeléseid, változni fog az ízlésed, változni fognak a
vágyaid. Jó, ha változik a tudásod arról, aki vagy, mert ha nem változna,
akkor merev személyiséggé válsz az évek során, annál pedig semmi nem
kevésbé tetszetős számomra. Ezennel felismerem és elismerem, hogy
benned is változásokat fog létrehozni a fejlődés folyamata."
A házasságnak ez az új formája nem csak megenged ilyen változásokat,
hanem egyenesen serkenti azokat.
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról
Ezo tér Magazin témába vágó meditációját meghallgathatod itt!
Mosoly 100

Szépség az Aranykalitkában (Grace Kelly)

Amikor az Oscar-díjas amerikai színésznő, Grace Kelly hozzáment III. Rainier herceghez, olyan szerepet vállalt el, amit a legmerészebb hollywoodi forgatókönyvírók sem írhattak volna számára. A karcsú, szőke Grace korona nélkül is királynői méltóságot, tisztaságot és nyugalmat sugárzott. A házasságukkal valóra vált egy álom, legalábbis mindenki azt hitte...
Szülei tőle várták a legkevesebbet, apja mindig is Grace nővérében, Peggyben látta a reményt. Grace-t a családban "rút kiskacsának", vagy egyszerűen csak "kis vakaréknak" nevezték.
A házassági szerződés mellett még ott volt a hozományról kötött megállapodás: kétmillió amerikai dollárban egyeztek meg. Ennek felét maga Grace fizette hollywoodi gázsijából, másik felét apja.
Esküvője után még többször megkeresték filmszerepekkel (például Alfred Hitchcock a Marnie címszerepével), ám Rainier herceg és Monaco népe ellenezte a további filmezést.
Grace egész további életében nem tudta feldolgozni, hogy a színészetet abba kellett hagynia.
1982 szeptember 13-án, 52 éves korában Grace hercegnő autóbalesetet szenvedett Monacóban. Nem nyerte vissza az eszméletét, és másnap belehalt sérüléseibe. A vele utazó Stephanie hercegnő könnyebb sérüléseket szenvedett. Grace Kelly 1956 és 1982 között, 26 éven át volt Monaco hercegnéja. A monacói Szent Miklós-katedrálisban helyezték örök nyugalomra.
Sírját turisták százai keresik fel, filmjeit gyakran vetítik a tévében, valamint fia, II. Albert herceg számos kiállítást nyit meg édesanyjáról.
A hercegnőről készült pps.-t ezen link megnyitását követően nézheted meg!Köszönet a pps készítőjének és beküldőjének (CSJ)!
Forrás: Mosoly 100

A szeretet korlátai (Lee Jampolsky)

Feladatod nem a szeretet hajszolása,hanem egyedül az, hogy felkutasd és megtaláld belső korlátaidat,amelyeket vele szemben felállítottál.

Lee Jampolsky

Tévutak a kapcsolatokban

…Kijelentettük és leszögeztük, hogy mi úgy döntünk
"A házasság legyen azon szeretet legmagasztosabb tapasztalatának legnagyszerűbb kifejezése, amelyre az ember képes."

Aztán nekiláttunk felépíteni a házasság intézményét és a házasság tapasztalatát, ami pontosan a kinyilvánított szándék ellenkezőjét hozta létre - gyakorlatilag azon szeretet legsilányabb tapasztalatát, amelyikre az ember képes.
Azét a szeretetét, amelyik nem felszabadít, hanem birtokba vesz.
Azét a szeretetét, amelyik korlátoz, ahelyett hogy gyarapítana.
Azét a szeretetét, amelyik kisajátít,nem pedig odaadja magát.
Azét a szeretetét, amelyik gyakorlatilag mindent elkorcsosít maga körül, noha a természete és a kijelentésünk értelmében mindent nagyszerűbbé kellene varázsolnia.

A házasság olyan tapasztalatát teremtettük meg, aminek túlontúl sok
esetben semmi köze a szeretethez. Megteremtettünk egy tokot, egy héjat,
valamiféle burkolatot. Ezzé akartuk tenni a házasságot. Azt akartuk, hogy
legyen afféle burok, ami mindent megtart pontosan ott, ahol abban a
pillanatban állt, amikor azt mondtad, hogy szeretlek, és tartson meg
mindenkit pontosan ott, ahol abban az első pillanatban volt. Csakhogy az
emberek és az események továbbhaladnak. Megváltoznak.

Az élet maga a változás. És így a házasság ellene szegül az élet folyamatának, mert roppant kicsiny mozgásteret kínál, legalábbis abban a formájában, ahogyan sok társadalom, vallás és családi hagyomány felépítette.
Ezek a társadalmak, vallások és családok jórészt afféle minibörtönként alkalmazzák a házasságot, egyfajta szerződéses megegyezésnek, ami valahogy így szól: "Minden úgy legyen, most és mindörökké, ahogyan éppen ebben a pillanatban van:
Te nem fogsz szeretni senki mást és rajtam kívül bizonyosan nem fogsz szerelmet mutatni senki más iránt.
Nem fogsz menni sehová, csak ahová én megyek.
Nagyon kevés olyasmit fogsz tenni, amit nem én teszek veled, és ettől a naptól kezdve legyen az életed, legalábbis bizonyos fokig, korlátok közé szorított."
Így aztán az, aminek határtalanná és felszabadulttá kellene tennie az ember szellemét,pontosan ez ellen munkálkodik, korlátozza az embereket, megláncolja a lelküket és ketrecbe zárja a szellemüket.
Ez a házasság mérhetetlen iróniája abban a formájában, amilyennek megteremtettük. Kimondjuk a sorsfordító "igen"-t, és attól a pillanattól kénytelenek vagyunk megtagadni magunktól mindazokat a dolgokat, amiket igazán szeretünk csinálni az életben. Ezt kétségkívül kevesen ismerik be a szerelem első hevületében és a házasságkötés utáni első pillanatokban. De három, öt vagy hét évvel később eljutnak erre a felismerésre, amikor hirtelen rádöbbennek, hogy a házasság intézménye révén nem gyarapodott, hanem ellenkezőleg, az önkifejezésük elsekélyesedett a világban.

Ez az ítélet természetesen nem vonatkozik valamennyi házasságra.         
De éppen elég soknak az esetében igaz. Bátran kimondhatjuk, hogy a döntőtöbbségükben igaz. És ezért ilyen magas a válási arány, mert az emberek nem annyira egymásba fáradnak bele, mint inkább a házasság által rájuk kényszerített megkötésekbe és a korlátozásokba. (Nem elgondolkoztató, hogy már az első pillanatban a házasság kötelékeit emlegetjük?!) Az ember lelke tévedhetetlenül felismeri a pillanatot, amikor felkérik, hogy vonuljon vissza.

Másfelől viszont a szeretet teljes egészében a szabadságról szól.
A szeretet meghatározása maga a szabadság. A szeretet szabad, nem ismer korlátot, megkötést és semmiféle feltételt.Szerintem tehát azt követtük el, hogy egy velejéig mesterséges létesítményt húztunk valami olyasmi köré, ami a legkevésbé sem mesterséges.                              

A szeretet az emberi tapasztalás leghitelesebb élménye.Ám ezen bámulatos hitelesség közepette is létrehoztuk a mesterséges megkötéseket. És ez teszi olyan nehézzé az emberek számára, hogy megmaradjanak a szeretetben.

Így tehát a következőből kell kiindulnunk a házasság újjászerkesztésére…:
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról
Mosoly100