Csendesen elégedett férjekről (Anglia, 1810-es évek)

- Tényleg úgy gondolja - kockáztatta meg -, hogy Lord Harley a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja irántam?

- Szemernyit sem - mondta vígan Hannah, miközben a földön térdelt, és nagy energiával a szenet piszkálta, hogy felszítsa a tüzet.

- Akkor hát ön szerint milyen asszonyt szeretne?

- Éppen ez a baj a férfiakkal- elmélkedett Hannah. - Nem gondolkodnak. Egy férfinak egyik nap eszébe jut, hogy gyerekeket akar, és úgy fog hozzá, mint egy üzleti vállalkozáshoz. Mármint ha arisztokrata. Kiválaszt egy megfelelő nőszemélyt, aztán az ügyvédei rendezik el a többit.

- Tehát nem létezik szerelem?

- De igen - húzkodta az orrát Hannah -, de az általában csak ámítás és csalás, és nem tart sokáig. Az alantasabb osztályoknak nehezebb, mert az ő esetükben a férj éjjel-nappal láb alatt van, de egy olyan ifjú hölgy esetében, mint ön, a férj rendszerint a klubjában tölti ideje javát, vagy a parlamentben, vagy vadászik. Férjezett asszonyként sok lesz a szabadsága. Kedves és csendesen elégedett férjet keressen.

- Milyen unalmas!

M.C.Beaton: Miss Pym sorozat (Anglia, 1810-es évek)

Ferenc József és Reserl, a "sóhercegnő" története



A fotó a szerző oldaláról származó montázs

Bert Hellinger legutolsó 2010-ben tartott  budapesti szemináriuma során az egyik állításban megjelent Ferenc József, szeretője és annak férje. Az állítás ennyi év után is mély nyomokat hagyott bennem ezért megörültem, amikor megtaláltam a látottak alapjául szolgáló történetet könyv formájában: Hubert Pointinger, Ferenc József 1961-ben születetett ükunokájának tollából, melyben elmeséli Ferenc József kapcsolatát Reserl (Theresia) Pointingerrel, a sóhercegnővel, akinek tíz gyermeke közül négynek Ferenc József volt az apja. Megejelenik a családállításban látott vadász  Willi Buchwald, Reserl férje is. Megdöbbentő, hogy mennyire egybeesik a történettel az évekkel ezelőtt látott családállítás.

 

Idézet a "Ferenc József titkos szerelme" című könyvből: 

 

"Vadászöltözékében Ferenc József számára a társadalmi különbségeket mintha elfújta volna a szél, mert a hegyek hatalmas voltában, a természet erőiben filsmerte saját gyengeségét és saját emberi korlátait. És ez az a felismerés, amely aztán ismét erőssé teszi."