Van egy kis helyed? (Fejős Éva)

 Az ember életét a gondolatai alakítják. Ha a rosszra figyel, akkor csak a rosszat veszi észre maga körül, és az tölti be egész lényét. Ellenkező esetben szabadon marad a gondolatainak "fenntartott hely" egy része - legalábbis így tapasztalta -, és ebbe a szabadon maradt részbe beszivároghat valami jó is. Ha valaki dagonyázni akar a rosszban - hát csak tessék, de akkor ne csodálkozzon, hogy nem történik vele semmi jó.
Fejős Éva (Cuba Libre)

Feloldó gyakorlat: 
1.Ki az, aki szeret és elfogad téged úgy, ahogy vagy?
2.Lásd magad ennek a személynek a szemein keresztül teljes elfogadással, maximális szeretettel.
Lásd magad minden jó tulajdonságoddal együtt!
Igen, így "beszivároghat" a jó és az energiádat arra használhatod, amit valóban szeretnél!
Sok sikert: www.mosoly100.hu

Jó az, ha minden OK? (Fejős Éva)

...olyan jó nap ez a mai...talán még nem ér véget.... Hirtelen ráeszmélt, hogy már hosszú órák óta jól érzi magát. Átvillant az agyán: vajon nem tossz ez, nem kéne valami miatt nyugtalankodnia, idegeskednie, feszengenie? Aztán elröhögte magát. Hát már az sem jó, ha minden oké?
Fejős Éva (Cuba Libre)

Az igazi társról (Müller Péter)

Aaron O'Connell

Az igazi társat nem találjuk, hanem jön.

Müller Péter

Tánc (Salsa)

A salsa...a szabadság, a szenvedély, a bizalom, az öröm tánca.
...a táncban a férfi dolga, hogy vezessen. Ha jól csinálja, a nő meg fog bízni benne , és hagyja, nagyvonalúan hagyja, hogy vezessék. Mert a nő is csak így tud kibontakozni
(Fejős Éva: Cuba Libre)

Kapcsolódó cikkek:

Férfi-nő szótár (Müller Péter)

Az irányításról

Ha úgy érzed, hogy nem tudod elég eredményesen irányítani önmagadat, a saját életedet keresel valakit/valamit, akit/amit irányíthatsz, hogy így sikerélményhez juss?

Miért írom mindezt 1.sz 1. személyben?

Mert máson könnyebben észreveszem, ha ez történik! Ha valakin észrevettem, már tudom mit is figyeljek önmagamon...

És ha rajtacsípem magam, hozhatok egy új döntést, hiszen

ha jól tudom vezetni  saját életemet, és az irányításomra van szükség,

csak annyira irányítok, amennyire az okvetlenül szükséges

és a körülöttem lévők szívesen fogadják az ajánlásaimat.

Ma azt választom, hogy önmagam életét sikeresen irányítom.

Bízom benne, hiszem és tudom, hogy mindenki saját életének mestere!

A Nő önmagára ébredése (Müller Péter)

Csakis az érett lelkű nők képesek túllépni szerepeiken, s fölismerni, hogy nemcsak nők, de önálló, szabad lények, akiknek sorsa nem csupán a Férfi."

Ez egy v...eszélyes mondat. A férfivilág nem szereti, ha egy nő önmagára ébred. Úgy véli, hogy ez csak a férfiak dolga - évezredek óta. A nő feladata a szeretkezés, a szülés, az anyaság és a nagymosás. Legyen csak jó szerető, feleség és családanya - a többit majd ő, a férfi, elintézi. De nem intézi el!
A szó igazi értelmében vett Férfival az eltelt hetvenöt évem alatt alig találkoztam. (Magamat is beleértve, persze.) Eltorzult, korrupt másolatai vagyunk az igazi férfiideálnak.
Önérzetesek helyett önzők, bölcsek helyett okosok, sőt, ostobák vagyunk. Bátrak helyett gyávák, erősek helyett erőszakosak, gyengék és alkalmazkodók lettünk. Hősök helyett sunyikká váltunk. Eszményi célok helyett anyagiakat követünk, a természetet kifosztjuk, és nem jól bánunk a nőkkel. Enyhén szólva...
Nem ismerjük az uralkodás, csakis a zsarnokság művészetét. Az uralomhoz megértés és szeretet kell. A zsarnoksághoz elég az erőszak, a lelketlen erő, az érzéketlen önzés és a gátlástalan fölényesség.
Az uralkodó tudja, hogy szolgál. A zsarnok azonban másokat kényszerít szolgálatra, és önmaga fölött senkit, semmit nem ismer el. A zsarnoknak egyetlen lételeme és istene van: a Hatalom. A mai férfi nem tudja a sorsfeladatát betölteni. Az uralmat nem ismeri, csakis a hatalmat.
Az "együtt"-et nem bírja sokáig - elfojtja benne az "enyém". A nőre is azt mondja: "Enyém vagy!" Eszébe sem jut, hogy amikor egy nő teste végre befogadja, a helyzet - ha ezzel a birtokviszonnyal kifejezhető - éppen fordított: ő lett a nőé, és addig az övé, amíg az magában tartja. Biológiai értelemben innen kezdve már a magja sem az övé - minden a nőé.
"A tiéd lettem, egészen!" - mondhatnánk mi, férfiak, minden ölelés után. Neked adtam magam, de nem mondjuk. Nem is gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy a női lét értelme mi vagyunk. A nő sorsfeladata, hogy értünk éljen, minket szolgáljon, nekünk szüljön.
Komoly szerzőknél olvashatod, hogy a nőknek valójában nincs is lelkük, lényegében olyanok, mint a beszélő háziállatok. Ennek vége! Ez a több évezredes szemlélet nemcsak a nők életét tette tönkre (és persze a férfiakét), hanem az egész földi életet.
Ha a nők nem ébrednek magukra, s nem mentik meg önmagukat, a férfiakat, vagyis az egész emberiséget - ahogy Éva teszi Az ember tragédiájának végén -, elpusztul a földi élet. Ennek a nagy műnek az utolsó felvonását éljük manapság. Címe: "A Nő önmagára ébredése."

Müller Péter

Amikor az inspiráció hajt...

Amikor az áramlatban vagy, nem gondolkozol, csak az inspiráció hajt. Tökéletesen jelen vagy, zéró ponton, ítéletektől, elvárásoktól és előítéletektől mentesen arról, hogy a dolgoknak milyeneknek kellene lenniük.

hooponoponoway.hu

Zahir (Szentseg, vagy őrulet?)

-->

A Zahir arabul azt jelenti: látható, jelenlevő, valami, amit nem lehet nem észrevenni. 

Valami vagy valaki, amivel vagy akivel ha egyszer kapcsolatba kerülünk, lassacskán elárasztja az elménket, míg végül mar semmi másra nem tudunk

gondolni. 

Ez lehet szentség, vagy őrület.

Faubourg Saint-Peres A fantasztikum enciklopédiája 1953

Jópofa beszólások a kommunikáció során

Amikor érzelmek forognak kockán, nincs helye cikizésnek, gúnynak, keménykedésnek, divatos „beszólásoknak” és más hűvös szövegeknek.
A rideg beszéld nem világos, félreértésekre ad okot, és sértheti a társunkat. Amikor 2 ember között érzelmek kavarognak, olyankor a valódi őszinte gondolataink és érzéseink egyenes közlésén kívül minden egyéb félreértés és bántás kockázatával jár.
A ki állandóan ironizál, az valószínűleg érzelmi védekezésből teszi: nem akar túlságosan érintett, elkötelezett – és ezáltal sebezhető lenni.
Pl: „Állj le” – ez úgy tetszhet, hogy hűvös és biztonságos  módja annak, hogy azt mondjam: „Ez egy butaság!”- ám semmiképpen sem az igényeimről szóló, világos üzenet. Afelől nem hagy kétséget, hogy a másik fél valami rosszat mondott vagy tett, de neki esetleg fogalma sincs, hogy mit. Márpedig akit egy ilyen kemény üzenet fülön talál, az nem kockáztatja meg, hogy kérdezősködjön. A végeredmény általában az, hogy megsérted a társad érzéseit, és eltávolodtok egymástól.
(A sorozatok szövegírói megdöbbenteni, nevettetni, szórakoztatni  akarnak és nem félreértéseket elkerülni… Ti azonban szeretetteljes, közeli kapcsolatot szeretnétek építeni, vagy nem? Ez világos, nyílt, egyenes beszéddel érhető el. )
Patty Howel-Ralph Jones nyomán

A bűntudatról (Neale)

...senkinek sem kell bizonyítanod semmit sem.

Tedd meg a tőled telhető legjobbat. Ez minden, amit elvárhatsz magadtól. Ha megtetted és a dolgok mégsem alakultak jól, akkor sem tartozol bocsánatkéréssel senkinek sem. És biztosan nem kell rosszul érezni magad emiatt - vagy ami még rosszabb, bűntudatosnak.

Hagyd az önostorozást. Ami történt, megtörtént. Te nem vagy "gaztevő" itt, biztosíthatlak. Szimplán csak így történt. És van egy Lelki Oka mindennek bizony mondom neked.

Szeretettel, Barátod...

Neale

Látok! Látok?

Abból indulunk ki, hogy amit mi látunk, gondolunk, érzünk, azt látja, gondolja, érzi a másik is.
Az Egység szintjén ez igaz is, ám mivel az Egységben (elfogadásban)  csak nagyon rövid ideig tudunk maradni, tapasztalataink azt mutatják, hogy mindez másként működik.
Szereted a sokszínűséget?
A világ hihetetlen variációs lehetőségek tárháza.
Gondolj csak arra, hogy a lottó 5-ös megnyerésének az esélye EGY a 43.949.268-hoz! És ez csak 1 szelet a változatosság  tárházából.
Egyértelmű tehát, hogy a partnerünk másként lát, érez és gondolkodik!
Mikor és hogyan tudjuk élvezni ezt a „másságot”?
Ha kibújunk a saját „igazunk” kalyibájából és figyelünk a másikra, elfogadjuk érzéseit, küzdelmeit, gyengeségeit, győzelmeit, erősségeit = LÁTJUK őt!
Bízunk benne, hogy megtalálja a számára legjobb utat!

Így az Egységhez (elfogadáshoz) közelítve akár együtt is felépíthetünk egy csodálatos „kastélyt”  és  már a saját magunk számára legjobb úton lépegetünk!
*
Sokszínűségedben gyönyörködve visszatalálok igazi önmagamhoz !
Igazi önvalóm egy a tieddel!

Kapcsolodó dalt találsz itt: Dinnyés József - Nézek és látok

Az igazi támogatásról

Fotó: Máté Bence

A napokban többször is felmerült az a kérdés a részetekről, hogy hogyan tudtok igazán támogatni valakit.
Már eljutottatok arra a tudatossági szintre, hogy

• nem akarjátok megmondani a másiknak a tutit (pláne, ha nem is kérdeznek titeket)
• mégis úgy érzitek, hogy a szeretett személynek jól jönne egy kis segítség

*

Minden, ami igazán hatékony rendkívül egyszerű:
Bízz benne!
Valahányszor eszedbe jut a szeretett személyhez kapcsolódó probléma, gondolatban mondd neki:
„Bízom benne, hiszem és tudom, hogy mielőbb meglátod (megtalálod) a helyes utat!
Szeretettel támogatlak!”

*

Mindez fordított irányban is működik:
ha úgy érzed, hogy valaki minden áron "segíteni akar", meg akarja mondani neked, hogy mit kell tenned:
Valahányszor eszedbe jut ez a  személy és a hozzá  kapcsolódó probléma, gondolatban mondd neki:
„Bízz bennem!"
és a legfontosabb, hogy BIZZ SAJÁT MAGADBAN!
BG
További cikkeket találsz itt!

Beengeded a lehetségest?

Engedd be a lehetségest!
Ha eddig azt ismételgetted, hogy az emberek ilyenek, meg olyanok, nem tartanak ott, akkor hagyd ezt abba és vedd észre, hogy ezekkel a gondolatokkal te magad állsz a változás útjába.
Szeretnél-e egy olyan világban élni, ahol béke van, bőség és az emberek a Lelkükből fakadóan, belülről tudják mi a legjobb?
Ha a válaszod igen, akkor csak annyit kell tenned, hogy beengeded a lehetségest és nem ismételgeted tovább azokat a kifogásokat, amiért mindez nem történhet meg.
Carl Johan Calleman

Mi a hatékonyabb – beszélni vagy hallgatni?

"Nem mondani semmit – néha ez sokkal hatásosabb, mint kimondani valamit.
Ma kérdezd meg magadtól: "Mi a hatékonyabb – beszélni vagy hallgatni?"
Az, aki a saját szájának mestere, egyben a spirituális útjának mestere is."
Yehuda Berg

"Bölcsebb, ha az ember hallgat,még ha ostobának is tartják emiatt,mint ha fecseg, és ezzel megerősíti a gyanút"
William Dietrich
Kapcsolodó cikkeket találsz itt és itt!

Az aminek látom?

Látod a fiatal/idős hölgyet a képen?

NE TÉVESZD ÖSSZE KÉPZETEIDET A DOLGOKKAL
Az embert nem a dolgok nyugtalanítják, hanem a dolgokról alkotott képzetei.
Így példának okáért a halál nem félelmetes, mert ha így lenne, Szókratész számára is félelmetes lett volna. A halálról alkotott képzet a félelmetes, és ez az ijesztő.

Ha az ember akadályokba ütközik, ha nyugtalan, ha szomorú, sohase keresse az okot másban, hanem mindig önmagában, más szóval, saját képzeteiben.

Plutarkhosz

Merhetünk „kicsik” lenni?

"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."

József Attila: Nem én kiáltok (1924)

*

Gyermekkorunktól fogva mindig „nagyok” szeretnénk lenni: először csak fizikai értelemben aztán egyre több vonatkozásban.
Mikor kicsit túlzásba visszük ezt a magasba törekvésünket előfordul, hogy „pofára esünk”  hogy helyreálljon az egyensúly.
Elég nagy a kockázata annak, hogy ilyenkor nem vesszük észre, hogy a túlzott magasba törekvésünk eredményeképpen kerültünk hirtelen a szokásosnál lejjebbre – könnyen belecsusszanunk az „áldozat” szerepébe boldogtalan énünket, fájdalomtestünket hizlalva .
 József Attila fenti gondolatát felhasználva érdemes játszanunk egy kicsit, gondolatban kipróbálnunk azt is, hogy  milyen „alulról” nézve a világ: egy fűszál, egy virág szemszögéből? Onnan olyat is láthatunk, amit „felülről nézve” lehetetlen megpillantani: a természet számtalan ajándékát: egy harmatcseppet, egy színes rovar kitinpáncéljának csillogását a napfényben… olyasmit, amit „magasról” nem érzékelünk, esetleg rá is taposunk…
Ha képesek vagyunk „alulról” és „felülről” egyaránt megvizsgálni a dolgokat lehetőségünk van arra,hogy reálisabb kép alapján hozzuk meg a döntéseinket, és ennek köszönhetően több örömöt is találhatunk bennük…
 További gondolatokat találsz a probléma felülről című cikkben!

A zavaró körülményekről

Minden, ami zavar minket azt jelzi, arra motivál bennünket, hogy

• tegyünk valamit a változás érdekében,
• egy új választást hozhassunk a változásért.

*
Ha egy adott dolog zavar engem, a kreativitásomat hívom segítségül, hogy optimistán és realistán értékelve a helyzetet új választást hozzak = tegyek a komfortérzetemért!  

A szabadság madara (Paulo Coelho)

Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.

Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.

 De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt.

 Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.

 És egyedül érezte magát.

És azt gondolta: “Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem.”

 A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett.

 A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte.

Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: “Neked aztán mindened megvan.” De szép lassan különös átalakuláson ment át: most, hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését.

 Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem is érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki, és tisztán tartsa a kalitkáját.

 Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.

 Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idejét rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.

  A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá.

 ”Miért jöttél”-kérdezte a halált.

“Hogy újra együtt repülhess a madaraddal”-felelte a halál.

 ”Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele.”

Paolo Coelho (Tizenegy perc)

Kapcsolatokról

 

"A kapcsolatok azok a laboratóriumok, amelyekben a legfontosabb spirituális munkánkat folytatjuk,és a konfliktusok biztosítják a legfontosabb felismeréseinket.
Értékeld a mai fejfájásokat. Megéri."
Yehuda Berg

"A legnehezebb út az "öntudatossághoz" a kapcsolatokban rejlik, két különböző mozifilm megpróbál létrehozni egy egységet az egymásról alkotott elképzeléseikből." Warren Stag

MEGFIGYELŐ (tudatos) VAGYOK!

Ha fájdalomtesttel találkozom…

• Mivel saját fájdalomtestem is  könnyen aktiválódik, ha bevonódom egy szituációba és elkezdek reagálni, akkor elvesztem a csatát!
• Ha megfigyelő tudok maradni és nem csusszanok be az érzelmek által keltett tornádóba,
  • A középpontomban maradok (köldök) ez stabilitást ad ahhoz, hogy megfigyelőként vegyek részt egy szituációban
  • Ha elhangzik valami, amivel nem értek egyet akkor is tudatos maradok:
    1. Igent mondok (magamban) arra a személyre, aki mondta, minden fájdalmával együtt!
    2. Az EMK(Együttműködő kommunikáció jegyében) elismétlem amit, mondott, ezáltal szembesítve a szavaival és lehetőséget adva a helyesbítésre
    3. Ha az elhangzottak valamilyen érzést keltettek bennem és biztos vagyok benne, hogy ennek megfogalmazása előre viszi az adott helyzetet lekommunikálom.

(Pl: Rosszul esik,hogy ilyen kemény szavakat hallok,ahol fájdalom, rossz érzés keletkezik, ott nem érzékelem a szeretetet, hiszen ami fáj, az nem lehet szeretet.)

•   Mi történik akkor, ha ösztönösen reagáltam, és „elvesztettem a csatát?”
  • Ha elvesztek egy csatát, a háborút attól még megnyerhetem!
  • Megdicsérem magam, hogy észrevettem, hogy ezúttal belesétáltam a csapdába és

   Tudatosítom magamban, hogy a reagálás helyett a megfigyelést választom!
(Az élet e játékában visszakerülök a startvonalra, és újrakezdem addig, amíg sikerül eljutnom a célomhoz!)
*
A  reagálás helyett a megfigyelést(tudatosságot) választom!
BG

Kik vagyunk?

Fotó:Máté Bence

"Nem a képességeink mutatják meg, hogy kik vagyunk, hanem a döntéseink."
(JK Rowling)

Kihez szeretnék hasonlítani?

 „A bölcs ember mindig önmagához hasonlít.”

Sextus ókori görög filozófus

Önmegvalósítás a kapcsolatainkban (Neale)

...csak azt láthatom meg magamban, amit benned meglátok.
És ha már megértettük ezt a titkot, az fogja vezérelni a kapcsolatainkat, hogy meglássam benned a legmagasztosabb látomást, amit csak el tudok képzelni, és még segítek is neked annak a megteremtésében, és ha úgy döntesz, hogy nem akarod megteremteni, akkor ebben a törekvésedben is.
A társaknak tehát az a dolguk, hogy egymással és egymásért teremtsenek; ne azt nézzük, mit vehetek el a másikból, hanem azt, mit adhatok hozzá, és azzal hogyan segíthetem a társamat kifejezni és megtapasztalni az énjét. Mert megértjük, hogy valójában ez minden kapcsolat, hogy ez magának a létnek az egyetlen igazi célja.
A kapcsolatban hirtelen teljesen megváltozik és átalakul a célunk. Már nem azt igyekszünk kifürkészni, mit nyerhetünk a kapcsolatból, hanem azt, mit tehetünk hozzá. Milyen erőt adhatunk? Mit hívhatunk életre? Minek a megvalósulását idézhetjük elő?
Tudjátok, ahogy "fényezhetitek" az autótokat. "Megvalósíthattok" embereket. Csak "fényezzétek fel"!
Ragyogtassátok fel egy kicsit! És akkor megvalósulnak. Ez a végső és a
legteljesebb önmegvalósítás.
NEALE DONALD WALSCH: A kapcsolatokról

Kapcsolodó cikket találsz itt!

Szeresd magadat

Szeresd magadat, amiért volt bátorságod elérkezni a fizikai síkra és nekivágni ennek az igen nehéz utazásnak. Szeresd magadat azért a kapcsolatért, amely a világegyetem erejéhez köt. Szeresd magadat a sebezhetőségedért, a tétovaságodért, sőt a tudatlanságodért, hiszen mindez csodálatosan emberi. Szeresd magadat azért a gyermekért, aki vagy. Itt állsz ártatlanul, hogy tanulhass és fejlődhess.

*
Szeretem és tisztelem magamat!
Shakti Gawain :Ébredés

Mások hibáztatásáról (IISZ14)

Fotó:A Tejút hasadéka

..."a transzcendencia törvényei kimondják: amíg az ember egy picit is ragaszkodik ahhoz a csábító gondolathoz, hogy másokat hibáztasson a gondjaiért, addig egy centiméterrel sem fog közelebb kerülni Istenhez. Miként a cigi füst károsítja a tüdőt, olyan hatással van a neheztelés a lélekre: egy kis szippantás is káros hatással lehet az egészségre. Úgy értem, miféle imádság lenne ez: „A mindennapi neheztelésünket add meg nékünk ma…”? Ha mindenáron valaki mást akarsz okolni a saját életed nehézségei miatt, jobb, ha szögre akasztod a nemes célkitűzéseidet, és búcsút intesz Istennek. A kérésem tehát ez volt aznap este ott az asram tetején – figyelembe véve a valós helyzetet, miszerint nem valószínű, hogy az életben valaha is beszélek még a volt férjemmel –, hogy szeretnék egy olyan szinten beszélni vele, ahol képesek lennénk megbocsátani egymásnak.
...Arra várok, hogy megbocsásson nekem? Megbocsátok neki én. Most rögtön. Eszembe jutott, hány meg hány ember hagyja itt megbocsátás nélkül ezt az árnyékvilágot. Hányan veszítenek el úgy testvért, barátot, gyermeket vagy szeretőt, hogy nem áll módjukban kiejteni az irgalom vagy feloldozás szavait. Hogyan képesek a félbeszakadt kapcsolatok túlélői túltenni magukat azon a fájdalmon, amit a befejezetlenség érzése okoz? A meditációm során rábukkantam a válaszra – az ember saját maga tesz pontot a kapcsolat végére, önmagában. Ez nemcsak lehetséges, de szükséges is.
...Itt nem két korlátolt ember találkozott, aki hosszú éveket töltött civakodással a pénz, a szex és a bútorok miatt – ezen tulajdonságok egyike sem bírt most jelentőséggel. A találkozó célját tekintve, a viszontlátásnak ezen a fokán, két lélekről volt csak szó, akik már mindent tökéletesen értettek. Nem kötötte többé őket a testi valóság, sem a kapcsolatuk története. A tető felett – még nálam is magasabban – két lélek találkozott, a maguk végtelen bölcsességében. Figyeltem, még mindig meditálva, ahogy ez a két hűvös, kék lélek körbejárja egymást, összeolvad, majd újra különválik, és tisztelettel szemléli a másik tökéletességét és hasonlóságát. Tudatában voltak mindennek. Már régóta mindent pontosan tudtak. Nem volt szükség arra, hogy megbocsássanak egymásnak, mert eleve ezzel a megbocsátással születtek.
Szépséges táncuk a következő üzenetet hordozta számomra: „Maradj ki ebből, Liz. A te szereped ebben a kapcsolatban véget ért. Engedd, hogy mostantól mi oldjuk meg ezt a feladatot. Te csak folytasd tovább az életed.
*
...– Ne felejtsd el, hogy az összes nyomorúságod ott fog rád várni az ajtó mellett, amikor kimész innen. Ha úgy gondolod, újra felkaphatod a pakkod…
– Nem fogom.
*
...keress magadnak egy új szerelmet:                                                               
Hagyj időt a gyógyulásra, de a végén ne felejtsd el megosztani a szíved valakivel. Ne hagyd, hogy az életed egy emlékművé váljon, amit a volt férjednek vagy szerelmednek szentelsz.”


Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love) című könyvéből további részletet találsz  itt:
Gondolatszabályozás (IISZ13)
IISZ1

Szükséges -e szenvednünk?

Minél nehezebb helyzetbe kerül valaki, annál kevésbé szerette és tisztelte saját igényeit eddigi élete során...de bármikor dönthet úgy, hogy változtat és IGENT mond  magára (a vagyaira és a tetteire egyaránt!)...

Ez egy új út kezdete...:

Ha felismerjük a fentieket és megtanuljuk becsülni, szeretni önmagunkat NEM KELL később olyan szenvedéseket megélnünk mint amilyeneket akkor élnénk ha makacsul kitartanánk az önostorozás/önsajnálat mellett!

*

Megtanulok minden körülmények között IGEN-t mondani magamra!

Kapcsolodó cikket találsz itt & itt is !

Felismerni a küzdelmet 4. Életkörülmények (Stuart Wilde)

-->

Úgy alakultak-e a körülményeid, hogy szolgáljanak téged, vagy te vagy kiszolgáltatva nekik? 

Ha az utóbbi, akkor mit akarsz tenni ebben az ügyben? 

Milyen fokú itt a küzdelem? 

Például: az otthonod fenntartása kíván-e akkora erőfeszítést, hogy kevesebbet tudsz profitálni belőle, mint amennyit ráfordítasz?

A megoldásokhoz játékos ötleteket meríthetsz innen!

Felismerni a küzdelmet 3. Kapcsolatok (Stuart Wilde)

A  kapcsolatok által önmagunkat ismerjük meg, mert a környezetünkben élő emberek azt tükrözik vissza, hogy mi milyenek vagyunk. Ezért annyira nehéz oly sok kapcsolat.

Ha kapcsolataid küzdelemmel járnak, tedd föl magadnak a kérdést: miért?

Mi az a mozzanat a kapcsolatról vagy önmagadról alkotott véleményedben, amely miatt nem képes úgy működni, ahogy szeretnéd?

Mi ellen próbálsz küzdeni?

Milyen egyenleget alkot a tartozik és a követel oldal ebben a kapcsolatban?

Félrevezeted-e önmagad, és ha igen, akarsz-e ezen változtatni?