Elérhetőség:

Kapcsolat: mailto:parkapcsolatban@gmail.com
Stresszoldás One Brain módszerrel
Balajthy Gréta a 3in1Concepts által hivatalosan meghatalmazott,
nemzetközi okleveles Haladó Konzulens, Haladó Instructor ( Oktató)
Okleveleim, tanáraim 2004-2014
Tel: 06 309 323 338
mailto: mosoly100 @ mosoly100.hu
www.mosoly100.hu
Cím: Budapesten III.ker (1036) és XVI.ker (1164)

2016. július 30., szombat

Lehetne-e boldog Otelló ma?


 
Otello - Marc Heller
Desdemona - Rost Andrea
Jago - Kálmándy Mihály

Az Otellót mindig utáltam, mert hogy lehet egy pasi ennyire hülye, és egy nő ennyire tehetetlen?
De eddig csak „puha” Otellókat hallottam, vagy ha nem, egyszerűen nem voltam képes felfogni a lényeget.
Tegnap megértettem, miről is szólt az egész- köszönhetően a remek énekeseknek, Margitszigeti előadásnak:

Jágó – a bűntudat koncepción nevelkedett, szexualitást, örömöt sőt a saját sejtjét, amiből lett, is becsmérlő, megbélyegző, eredendő bűnből kiinduló beteg lélek. Viszont az, hogy ő milyen, az az ő dolga…!!!

A megdöbbentő az, hogy Otelló csak látszólag pasi, valójában egy önbizalomhiánnyal, kisebbrendűséggel, fájdalmakkal, tehetetlenséggel küzdő  fájdalomfüggő ösztönlény, akit negatív indulatai vezérelnek és sodornak a megsemmisítés, megsemmisülés felé!
Ideje meglátnunk az érme másik oldalát is: a benne lévő sérült belső gyermek  Apaként tekint Jágóra és még több fájdalomra vágyik, talán hogy megbüntesse magát a sok harcban legyilkolt lélekért?
A negatív teremtés iskolapéldája, amikor az első felvonásban azt énekli, hogy bárcsak most azonnal meghalna, mert annyira boldog Desdemónával... Aztán a negyedik felvonásban beteljesíti a kishitűség és fájdalom által vezérelt teremtését.

Desdemóna tipikus nő, nem tudja befogni a száját. Amikor Cassió érdekében jár közben, tudattalanul mindannyiszor kést döf Otellóba ám ezt észre sem veszi, helyette még jól meg is forgatja benne a fegyvert! Itt is érvényes: a nők szúrók, a férfiak ütők. Addig szurkálja hát Otellót, míg az nem bírja tovább…

És akkor még fel sem tettük a kérdést, hogy hol van a szeretet, amikor birtokló és "tulajdon”-ként ábrázolják a férfit és a nőt?

Persze ez az évszázadok óta játszott darab folyamatosan azt sugallja, hogy a nők tehetetlen áldozatok, a férfiak pedig erőszaktevők. Végső soron mindannyian áldozatok és védtelenül sodródnak, hánykolódnak az élet tengerének - tehetetlen dühük által felkorbácsolt - hullámain.

Pedig a megoldás nem is annyira bonyolult: felvállalni a felelősséget, tisztázni saját érzéseiket, nem csak nézni, de látni is önmagukat majd másokat… és mindezt tisztelettel lekommunikálni.

Ideje, hogy kilépjünk a régi csoporttudatosságokból, mintákból és végre kezünkbe vegyük az irányítást saját életünk felett.
Mindezt hibáztatás és megszégyenítés nélkül! Így megvalósíthatjuk a folyamatos „boldog (happy)” életérzést a saját kapcsolatainkban mivel ilyen hozzáállással messze a „vég(end)”... addig még számtalan közös örömöt élhetünk meg !  

 BG
További gondolatokat találsz itt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése