- Idilli,- mondta Caroline anyja a telefonban. - Még sosem
láttam apádat ilyen boldognak!
Mivel az apja több mint negyven évet töltött mérnökként az
olyan modern csodák létrehozásában, mint a szakadékok két szélét összekötő
függőhidak, vagy a fagyos tundrán keresztülfut6 gázvezetékek, Caroline nagyon
is megértette, hogy az ártatlan fűnyírás és a hatórai pezsgőzés meglehetősen
kellemes váltásnak tűnt. És ha az apja
boldog volt, akkor az anyja is az volt.
Úgy vélte, hogy a »jó feleségről" alkotott képe onnan származik,
hogy egész életében az anyja boldog házasságát figyelte, ahol a férj volt a
király és a feleség a szerető alattvaló. Ennek ellenére a szülei valahogy mégis
egyenlőek maradtak. Az anyja irányította a saját birodalmát. Az apja azt a munkát
végezte, amit szeretett. Boldogok voltak.
Elisabeth Adler: Vidéki menedék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése