Új világ és a gyökerek

Gyermekem amerikainak született. De én azt szerettem volna, hogy koreai neve is legyen, éspedig az "Eun", ami "áldást" jelent. És ahogy ott feküdtem a gyermekágyban, mellemen a pici, drága újszülöttel, megígértem neki, hogy soha, soha nem fog mást érezni, mint hogy ő egy áldás a szülei számára.

De "Eun" azt is jelenti, hogy "kegyelem" (angolul "grace"), ami Liliuokalanira emlékeztetett, így többszörösen is örömünkre szolgált, hogy a lányunkat Grace Eun Choinak kereszteltük.

Azután, koreai szokás szerint, az én nevem is megváltozott. Bármennyire furcsán hangzik ez a nyugati fül számára, ezentúl a férjem általában úgy szólított, hogy "Grace Eun anyja". És akkor is, ha másoknak bemutatkoztam, általában azt mondtam, hogy "Grace Eun anyja vagyok". Ez a konfuciánus hagyomány egy régi maradványa, amely szerint a nőt az általa szült gyerekek révén azonosították. De mint olyan embert, aki viszonylag fiatalon már sok nevet viselt, még egy újabb igazán nem zavart ... különösen, hogy a lányom neve is volt.

Mint a japán asszonyok az ültetvényen, akik magukkal vitték a  csecsemőiket a cukornádmezőre, most én is mindennap magammal vittem Grace Eunt a szabó üzletébe. Mr. Kuuanának tetszett, hogy egy kis keiki van a közelben, és kezdetben Grace csak szundikált a pólyájában egy kartondobozban, miközben én varrtam mellette. Amikor kúszni kezdett, járókát készítettem neki görgős ruhafogastartókból. 

Alan Brennert: Honolulu