- Te mindig mágus voltál? – kérdezte Artúr.
- Hogyan lehettem volna? – válaszolta Merlin.
- Egykor én is ugyanúgy járkáltam, mint most te. Ha az emberre tekintettem, csupán hús-vér alakban láttam. De az idő múlásával észrevettem, hogy az az ember egy házban lakik, s ezáltal kitágítja testét: a boldogtalan és zavaros érzelmű emberek rendetlen házban laknak, a boldog és kiegyensúlyozott emberek pedig rendezett házakban. Ez csak egyszerű megfigyelés volt, de aztán arra gondoltam, hogy amikor megnézek egy házat, valójában a lakóját ismerem meg jobban.
Azután a látásom szélesebb lett. Ha rátekintettem valakire, elkerülhetetlenül megláttam vele a családját és a barátait is. Ezek is a személy kiterjesztéseit jelentették, s még többet mondtak el róla. A látásom pedig tovább szélesedett: az ember megjelenése mögé láttam. Láttam az érzelmeit, a vágyait, a félelmeit és az álmait. Ezek is minden kétséget kizáróan a személyiség részei, csak épp észre kell venni!
(Depak Chopra: Merlin és Artúr király)
Kapcsolódó cikket találsz itt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése