...és
legtöbb esetben a férj szülei kezdeményezték. A feleséget az alábbi "hét
bűnért" küldhették el a házasságból: házasságtörés, lopás, féltékenység, a
férj családtagjaival szembeni engedetlenség, fiúörökös világrahozatalának
elmulasztása, halálos betegség vagy bőbeszédűség. A „kicsa” még jobban
megbélyegezte az asszonyt, mint az, ha nem szült fiúgyermeket. Azáltal, hogy
nem vált belőle jó feleség - vele született "sötét és tudatlan
természetének" köszönhetően -, az elvált asszony pária lett. Egyetlen
tisztességes család sem engedné a fiának, hogy ilyen nőt vegyen feleségül; néha
a saját szülei is kitiltották a szégyentelent a házukból. Az asszonyok, akik
házasságtörést követtek el, az állam rabszolgái lettek, és azoknak, akik saját jószántukból
hagyták el a férjüket, a törvényes büntetés az akasztás általi halál volt.
Számos szégyenbe esett asszony vetett véget önkezével az életének, mielőtt még
erre került volna sor.
(Korea a XX. század
elején )
Mivel ilyen elrettentő következményei voltak, nem vettem könnyedén
a válást, de bíztam abban, hogy Amerika mégsem Korea. May javasolta, hogy
fogadjak ügyvédet, és ajánlott nekem egyet, aki már több Iwileii nőt is
képviselt. Tillmannak hívták, és a King Streeten található irodája finoman
szólva szerény hely volt. Az alacsony, barna, kócos, harmincas évei vége felé
járó haole jegyzetelt, miközben kikérdezett a házasságkötésem időpontjáról,
arról, hogy mennyi ideig éltünk együtt a férjemmel, és hogy miért akarok
elválni. Amikor elmondtam neki, hogy a férjem részegen rám támadt, és ekkor
elvetéltem, felnézett a jegyzeteiből:
- Látta önt akkor orvos? Igent mondtam.
- Hogy hívták?
Megmondtam neki az ültetvény orvosának nevét. Amikor megválaszoltam
Mr. Tillman valamennyi kérdését, az ügyvéd a következőket mondta:
- Úgy gondolom, több mint elegendő oka van arra, hogy
benyújtsa a válókeresetet. Nos, van valami, amit esetleg ön szeretne megkérdezni
tőlem?
Összeszedtem minden bátorságom, hogy habozva bár, de
feltegyem a kérdést:
- Hawaiin felakaszthatják azokat a nőket, akik elhagyják a
férjüket? Az ügyvéd egy, a szakmájába belefásult ember benyomását keltette,
akit már nem sok minden lep meg, de most elkerekedett a szeme, és kissé
felegyenesedett a székében, mintha egy személyben az egész amerikai
igazságszolgáltatást képviselné.
- Nem. Persze hogy nem.
- Szemtől szemben kell találkoznom a férjemmel a
törvényszéken?
- Ha nem ellenzi a válást, akkor nem. Ha úgy dönt, hogy
perre viszi az ügyet, akkor attól tartok, hogy igen. De lesznek ott törvényszolgák
- őrök -, akik megvédik önt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése