Elérhetőség:

Kapcsolat: mailto:parkapcsolatban@gmail.com
Stresszoldás One Brain módszerrel
Balajthy Gréta a 3in1Concepts által hivatalosan meghatalmazott,
nemzetközi okleveles Haladó Konzulens, Haladó Instructor ( Oktató)
Okleveleim, tanáraim 2004-2014
Tel: 06 309 323 338
mailto: mosoly100 @ mosoly100.hu
www.mosoly100.hu
Cím: Budapesten III.ker (1036) és XVI.ker (1164)

2014. július 30., szerda

Tisztelet vagy függőség?


Miért van annyi nem csak jó értelemben vett feszültség férfiak és nők között? Eckhart Tolle úgy véli, hogy amikor kislányként vagy kisfiúként megszületünk, azonnal részeseivé válunk a "női" illetve "férfi" csoportnak vállalva az adott csoport évezredek alatt felhalmozott jó és kevésbé jó hagyományait, "fájdalomtestét". A jó hír az, hogy tehetünk a változásért és már nem szükséges a ránk "hagyományozott" terhek alatt roskadozva élnünk. Erre ad jó példát  Alan Brennert: Honolulu című könyve is:
 
"Meglepődve és elégedetten láttam, hogy alig néhány perc múlva a férjem is hazajött. Felkészítettem magam arra a lehetőségre, hogy talán ismét későig kimarad kártyázni és inni, de itt volt, józanul és időben.
A nappaliba mentem, hogy üdvözöljem, és teljesen felkészületlenül ért, amikor az ökle, mint egy pöröly, az arcomba csapott. Úgy éreztem, mintha felrobbanna az arcom, és csillagokat láttam, ahogy hátrarándult a fejem, és a padlóra estem.
Ott feküdtem, csorgott a vér az orromból, és teljesen értetlenül néztem fel a férjemre, aki fölém tornyosult, és reszketett a dühtől.
- Szégyent hozol rám! - üvöltötte, és én újra apám hangját hallottam. - A feleségem úgy dolgozik a mezőn, mint egy férfi. Hát nem vagyok eléggé férfi ahhoz, hogy gondoskodjak rólad? Mindenki kinevetett a hátam mögött, nem hallottad?
Te jóságos ég, gondoltam. Az orromhoz tettem a kezem, és próbáltam elállítani a vérzést, de még a legkisebb nyomás is elviselhetetlenül fájt.
- Én ... én sajnálom, tiszteletre méltó férjem - hebegtem, keresve a szavakat, amelyek tompíthatnák a dühét. - Csak segíteni próbáltam.
Tett felém egy lépést, és egy pillanatig azt hittem, hogy fel akar segíteni. Ehelyett belerúgott az oldalamba. Bakancsa orra dárdaként fúródott a bordáimba. Felsikoltottam a fájdalomtól.
- Hol a pénz? - kérdezte.
Levegőt is alig kaptam. Lenyúlt, megragadta az ingemet, és keményen megrázott.
- Hol van?
Egy fájdalomból szőtt vörös ködfüggönyön keresztül belenyúltam
a zsebembe, és kivettem belőle a kevés megmaradt pénzérmét. - A többi hol van? - követelte.
- Ennivalót vettem.
Felkészültem egy újabb pörölycsapásra, de csak hátralépett egyet, és zsebre tette a pénzt.
- Többé nem dolgozhatsz a földeken - parancsolta. ,
- Nem ... fogok - mondtam el-elcsukló hangon. - Ígérem.
- Későn jövök haza. Megkíméllek attól a fáradságtól, hogy vacsorát főzz.
Hátat fordított, és kimasírozott a házból. Összerezzentem, amikor becsapódott mögötte az ajtó.
Legalább tíz percig csak feküdtem, és képtelen voltam megmozdulni."
(A megszerzett pénzt a férfi elkártyázta…)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése